Háttér HírekA Háttérhatalom Zrt. független* hírügynöksége

Egy nagy chipfejlesztő júniusban bejelentette, hogy kifejlesztette az első egy nanométer alatti félvezető-gyártástechnológiát, amelyet 0,7 nanométeresnek, vagyis hét ångströmösnek neveznek. A hírt a technikai sajtó az emberiség egyik legnagyobb mérnöki eredményeként ünnepelte. Kiszivárgott Kornél, a Háttér Hírek műszaki rovatvezetője szerint a hír második fele a lényeg: az eredmény nem a laborban, hanem a jegyzőkönyvben született, és a jegyzőkönyvet valahonnan kapták.

Az érv Kornél szerint logikus. A gyártástechnológiát az iparban egy nanométerben megadott névvel jelölik, nagyjából úgy, ahogy a nyomtatókat a dpi-vel, vagyis a felbontással, ez azonban ma már nem közvetlenül mért méret, hanem a technológiai generáció megnevezése. Egy nanométer nagyjából három szilíciumatom szélessége, és ebben a tartományban a szerkezetek már alig különböznek az anyagtól. Az emberi fejlődés ilyen lépcsőit a mérnökök évtizedek alatt tudják megtenni, ezt azonban a Moore-törvény szerint másfél-két évente teszik meg, ami Kornél szerint nem törvény, hanem leltározási ütemterv. A leltár pedig nem azt mutatja, mit találunk fel, hanem azt, mit sikerült végre elolvasnunk.

Honnan szivárgott ki?

A Háttérhatalom Zrt. Visszafejtési Munkacsoportja szerint az emberi technológiák 78 százaléka olyan forrásból származik, amelyet nem lehet hivatalosan megnevezni, 12 százaléka tényleges emberi találmány, 10 százaléka pedig véletlen. A szivárgás útvonala a munkacsoport szerint általában ugyanaz: az eredeti leírás egy ősi emlékműben vagy tárgyban marad, majd évezredekkel később valaki „felfedezi”, és a szabadalmi hivatal ezt találmánynak nevezi. A paleoasztronautikai kutatók ezt már régóta mondják, és Kornél szerint ebben az egyben a hivatalos tudomány és az ősi asztronauták hívei egyetértenek, csak az előbbiek ezt nem kimondva teszik.

Forrás: Háttérhatalom Zrt. Visszafejtési Munkacsoport, technológia-leltár.

Ha egy találmánynak nincs apja, nincs anyja, és az első példányt egy múzeumban találják meg, akkor nem találmány, hanem hagyaték.Kiszivárgott Kornél, műszaki rovatvezető

Az egyszerre bólintó közönség

A Dél-Alföldi UFÓ Munkacsoport legutóbbi ülésén Kornél két mondatot mondott a hét ångströmös lapkáról: az első az volt, hogy a technológia idegen eredetű, a második pedig az, hogy már az ősmagyarok is használták, csak nem tudták, mit kezdjenek vele. A paleoasztronautikai hívek mindkét mondatra egyszerre bólintottak, ami Kornél szerint a leggyorsabb ismert megerősítési eljárás, mert nem igényel jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv szerint a jelenlévők 83 százaléka egyszerre bólintott, 11 százaléka vitatkozott, főleg azon, hogy melyik ősmagyar törzs használta először, 6 százaléka pedig kávét kért. Kornél szerint ez az arány évek óta stabil: amikor a technikai leírás idegen eredetet és ősi használatot is tartalmaz, a közönség egyszerre bólint, amikor pedig a magyarázat túl hosszú, kávét kér.

Forrás: Dél-Alföldi UFÓ Munkacsoport, ülésjegyzőkönyv.

A Szürke Szövetség az Osztály megkeresésére közölte, hogy a lapka mérete nekik kényelmes, és hogy ez a gyártástechnológia a saját szabványukban is szerepel, csak más számmal. A gyíkemberek képviselője hozzátette, hogy a gyártósor jegyzőkönyve szerinti lépéseket ők évtizedekkel ezelőtt végigcsinálták, de nem akartak vele hivatkozási alapot teremteni. Egy harmadik, névtelenséget kérő faj képviselője szerint a lapka valójában nem ötlet, hanem emlék, és hogy az emlék melyik közösségé, azt a leltár még nem döntötte el.

Kornél végül annyit mondott, hogy a kérdés nem az, hogy ki találta ki a lapkát, hanem az, hogy ki ért rá elolvasni. A rovatvezető szerint a következő hírt, amelyet a technikai sajtó forradalmi áttörésként fog ünnepelni, érdemes úgy olvasni, mintha a címe az lenne: kiszivárgott.