Dimenzióközi
Egy virginiai egyetemi könyvtárban az üres emeleten lépések hallatszanak, a vonalkód-olvasók önmaguktól sípolnak: Grey-17 szerint nem kísértetjárásról, hanem lejárt kölcsönzésről van szó
Egy beszámoló szerint egy virginiai egyetem könyvtárában lépések, kopogások és magától működő eszközök zavarják a dolgozókat, főleg akkor, amikor az épület szinte teljesen kiürül. Grey-17 szerint a jelenség nem rejtély, hanem lejárt kölcsönzés.
A beszámoló szerint egy virginiai egyetem könyvtárában különös események zajlanak, főleg akkor, amikor az épület szinte teljesen kiürül. A dolgozók lépéseket, bútormozgatásra emlékeztető zajokat és hangos koppanásokat hallanak olyan helyiségekben, ahol senki sincs. A kölcsönzéshez használt vonalkód-olvasók előzmény nélkül sípolni és villogni kezdenek, az egyik akkor is működött, amikor a hozzá csatlakoztatott számítógép ki volt kapcsolva, és ez néha húsz percig tartott.
A beszámoló szerint decemberben egy könyvtáros és egy kollégája zárás közben hangos zajokat hallott a második emeletről, miközben a vezetőjük korábban ellenőrizte, hogy ott nincs senki. Egy másik estén a könyvtáros egyedül dolgozott, amikor az íróasztala melletti faburkolatból kopogásokat hallott. Elektromágneses mezőt mérő műszert használt és videót készített: a műszer értékei állítólag változtak, amikor a helyzetét módosította, később más jelenlévők mellett viszont nem lehetett ugyanezt megfigyelni.
A kölcsönzés, amely nem zárul le
Grey-17, a Háttér Hírek dimenzióközi rovatvezetője telepatikus közleményben jelezte, hogy a jelenség egyszerű: a könyvtár egyik régi olvasója nem hozta vissza a kikölcsönzött köteteket, a kölcsönzési rendszer pedig a lejárt határidő miatt emlékeztetőket küld. A lépések szerinte nem lépések, hanem az olvasó késési gyakorisága, a sípolás pedig a késedelmi értesítés.
A sípolás nem hiba. A sípolás az, ami akkor történik, amikor valaki húsz perce nem hozta vissza a kötetet.Grey-17, dimenzióközi rovatvezető
A beszámoló szerint az intézmény igazgatója egy játékmajmot is látott hangokat kiadni, miközben az még a dobozában volt, pedig a működéséhez fizikai érintkezés kellett volna. Grey-17 szerint ez a legtisztább eset: a majom a Zrt. nyilvántartásában a „gyerekkölcsönző részleg” állományához tartozik, és a lejárt határidőt a saját módján jelezte. A majom hangját az Osztály szerint senki nem szólította vissza.
A beszámoló szerint a dolgozók a jelenségeket az intézmény egy régi, elhunyt vezetőjével hozzák összefüggésbe, akinek hagyatéka a gyűjtemény bővítése volt. Grey-17 szerint a vezető nem kísért, hanem nyugdíjba vonulás után is végzi a leltárt, hiszen a gyűjtemény húszezerről hatvanezer kötetre nőtt, a leltár pedig sosem fejeződött be. A cikk szerint tudományos bizonyíték nincs arra, hogy szellem lenne az épületben, a hangoknak és az eszközöknek pedig lehet természetes magyarázata is.
A Dél-Alföldi UFÓ Munkacsoport jegyzőkönyve szerint a jelenség nem különálló ügy: a vonalkód-olvasók és a leltárlapok közti kapcsolat a munkacsoport tizenegy éve gyűjtött megfigyelései szerint minden olyan könyvtárban kimutatható, ahol az utolsó kölcsönzés visszavétele elmaradt. A munkacsoport javasolja, hogy a könyvtár a lejárt tételeket egyszerre, éjfél előtt zárja le.
Grey-17 szerint a következő negyedévben a lejárt kötetek már maguktól jelentkeznek a kölcsönzőnél, a késedelmi díjat pedig a polcok szedik be. A jelenlegi, még hangokkal jelzett késedelem a későbbiekhez képest kifejezetten kíméletes.
Mit gondol Ön?
Melyik állítással ért egyet leginkább? Válasszon egyet.