Időjárás
Idegen égitesten változó vastagságú vízfelhőket mutattak ki: az Időjárás-üzemeltetési Osztály szerint a felhő nem az övék, a műszakbeosztás viszont ismerős
Egy kutatócsoport szerint először sikerült egyértelműen kimutatni, hogy egy Naprendszeren kívüli égitest vízfelhőinek vastagsága folyamatosan változik. Az Időjárás-üzemeltetési Osztály közleményben jelezte, hogy a jelenség nem tartozik a hatáskörébe, a mérés ritmusa viszont igen.
A beszámoló szerint a csillagászat történetében először sikerült egyértelműen kimutatni, hogy egy Naprendszeren kívüli égitest vízfelhőinek vastagsága folyamatosan változik. A vizsgált objektum egy Jupiter méretű, úgynevezett barna törpe, a jelenleg ismert leghidegebb ilyen égitest, felszíni hőmérséklete körülbelül mínusz nyolc Celsius-fok. Egy egyetem kutatói egy űrtávcsővel tizenegy órán át követték a sugárzását, és negyedóránként új színképet rögzítettek, így a hőmérséklet, a légköri kémia és a felhőzet hatását el tudták különíteni egymástól.
A kutatás szerint a felső légkört egyenetlen eloszlású vízpára uralja, az égitest forgása pedig folyamatosan más és más sűrűségű felhőrétegeket fordít a műszerek felé. A mélyebb rétegekből felszálló áramlatok forró gázokat, köztük foszfint és szén-monoxidot hoznak a felszín közelébe. A forgási időt egyelőre nem sikerült pontosan meghatározni: a korábbi megfigyelések 9,33 órás, a mostani mérések 5,4–5,6 órás ismétlődést mutattak, a szakértők szerint hosszabb távú vizsgálat kell.
Az Osztály hatásköre
Az Időjárás-üzemeltetési Osztály közleményben jelezte, hogy az égitest felhőzete nem tartozik az üzemeltetési körbe, a jelenség azonban ismerős. A két forgási idő közötti különbség nagyjából négy óra, ez pontosan az az eltérés, amely az Osztály belső nyilvántartásában az előrejelzett és a tényleges délutáni eső között is rendszeresen előfordul. A közlemény szerint a változó felhővastagság nem rejtély, hanem a kezelőszemélyzet váltásának természetes következménye.
Ha egy felhő tizenegy óra alatt vastagságot vált, az nem rejtély, hanem műszakváltás.Az Időjárás-üzemeltetési Osztály egyik műszakvezetője
A Dimenzióközi Statisztikai Hivatal a közlemény szerint hosszabb távú mérést javasol, mert tizenegy óra az Osztály beosztásában egyetlen műszaknak felel meg, egyetlen műszakból pedig sem a forgásidő, sem a felhők tulajdonosa nem állapítható meg. A Hivatal szerint a negyedóránkénti mintavétel megegyezik azzal a gyakorisággal, amellyel a földi szervezők felhőt cserélnek: ez a gyakoriság véletlen egybeesésnek nem tekinthető, az Osztály azonban nem kíván állást foglalni arról, hogy ki másolt kitől.
Az égitest mínusz nyolc fokos felszíni hőmérsékletét az Osztály külön megjegyezte: ez a Földön is előfordul, főleg hajnalban, főleg novemberben, főleg olyan településeken, ahol a lakók szerint a hideg nem szokott lenni ilyen korán. A felhőkben talált foszfin és szén-monoxid az Osztály szerint szintén nem egzotikus: a foszfin a mellékletek szerint a Zrt. régi raktárainak jellegzetes szaga, a szén-monoxid pedig a kazánházaké. Az Osztály ebből azt a következtetést vonja le, hogy az égitest üzemeltetője a műszaki dokumentációt nem a legfrissebb szabványok szerint vezeti.
A közlemény végén az Osztály felhívja a figyelmet, hogy a felhők vastagságának változása a földi lakosság számára is fontos tanulság: ha valahol a felhő hol vastagabb, hol vékonyabb, az nem feltétlenül természeti jelenség, hanem lehet beosztási kérdés is. A beosztás módosítását a Zrt. nem tervezi, a felhőcsere azonban továbbra is minden negyedórában esedékes.
Az Osztály előrejelzése szerint a következő negyedévben a földi felhők is vastagságot váltanak, bejelentés nélkül, a forgásidejüket pedig az Osztály sem fogja ismerni. A jelenlegi, még ismétlődő felhőzet a későbbiekhez képest kifejezetten kiszámítható.
Mit gondol Ön?
Melyik állítással ért egyet leginkább? Válasszon egyet.